Fórum: https://irgalom.fboard.de/

 

 

"Nagy békességük van azoknak, akik szeretik törvényedet; nem botlanak meg azok."

 

Isten áldása legyen rajtatok a jövő esztendőben is. B.Ú.É.K.

 

 

 

http://kereszteny.lap.hu/

 

 

 

2010.05.30.

 

 

 

Kedves testvérek!

 

 

 

Szeretettel csatolom Ádám újabb gondolatait, melyek elgondolkodtatóak. Kérlek benneteket vegyétek a szívetekbe és Ádám példája legyen előttetek minta. Hiszen veszi a fáradtságot és ír nekünk. Leírja gondolatait, hogy tudjunk egymás hite által épülni.  Isten fizessen meg neki a szeretetért, amít Isten dolgaiért érez.

 

--------------------------------------------------------------------------------------------

 

2011.01.16.

 

 

 

Olvassátok szeretettel Ádám újabb írását és kérünk Benneteket, hogy Ti is ragadjatok tollat is írjatok.

 

 

 

A 21. század –Ezt akartuk?

Sokan gondolják, hogy a mai fiatalok nem olyanok, mint ezelőtt 100 vagy éppen 50 évvel ezelőtti fiatalok. Szerintem ugyanazok. Ugyanabból az anyagból valók ugyanaz a testfelépítésük. Semmivel sem mások!

Az egy másik kérdés, hogy az elmúlt ötven évben nagyot fordult a világ. Túl nagyot, amely miatt eddig sosem látott generációs feszültség alakult ki idősek és fiatalok között, de ezért nem hibás sem fiatal, sem idős.
Sokan gondolják, hogy a fiatalok jelentős részét nem érdekli semmi értelmes dolog csak éppen az ivászat, a buli, a szex. Vannak persze ilyenek, de azért, mert tőlük hangos az egész utca az még nem jelenti azt, hogy a fiatalok mind ilyenek lennének.
DE túl nagyot változott a világ. Túl sok olyan dolog jött be, amely igencsak káros. És bár az életet sok tekintetben könnyebbé tették, de a sátán sem alszik. A tv, az internet, a szórakozóhelyek mind olyan dolgok, amelyek lehetnének jók is, de valaki kitalálta, hogy kell valami új, amellyel nőhet a nézettség, a vendégek száma stb. Jelenleg meg ott tartunk, hogy nem lehet úgy bekapcsolni a tv-t, hogy ne az erőszakba botoljunk, nem lehet úgy felugrani a netre, hogy ne pornót találjuk meg, nem lehet éjszaka úgy kimozdulni, hogy ne legyünk részesei az „egy éjszakás kalandnak!”
Itt tartunk ma a modern 21. század és bár sokan gondolják, hogy ez így még sincsen rendben senki nem tesz érte semmit. Nyilván mikor ezen sorokat írom erősen sarkítok, de a lényegen mindez nem változtat.

De miért? Valójában a választ senki nem tudja, de az egészen bizonyos, hogy a televízió térhódításával tudat alatt sokkal érzéketlenebbé vált mindenki. A televízió megjelenésével családok tömkelege esett szét, mert fontosabbá vált az esti műsor, mint a családi beszélgetés.
Az otthon már nem jelent biztonságot és valahol ez minden gyerekben lázadást indít el Lázadást a fájdalom ellen, mert ugye fiúk nem sírnak a lányoknak szépnek kell lenni… Ezeket kivel beszéljük meg?
Válóperek tucatjai szólnak nap mint nap arról, hogy kinél legyen a nem kívánt gyerek. Ne mondja senki, hogy ez a fiataloknak nem fáj. Mindenki arra vágyik, hogy elfogadják és ezért olyan dolgokat tesznek sokan, amellyel kivívhatják mások tiszteletét, de leginkább feltűnést kelthetnek, mert nem kapták meg azt a törődést gyermekkorban, mely az ember fejlődésében nélkülözhetetlen.

Itt tartunk ma és szenved felnőtt gyermek egyaránt és senki nem mer ellene úszni az árnak, mert az nehéz fárasztó. Könnyebb bekapcsolni a tévét és megnézi a Megasztárt vagy éppen a Való világot együtt, mint megkérdezni: Milyen napod volt?

MIÉRT?

K. Ádám

 

 

 

Köszönjük Ádám.

 

-------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

Kedves Testvéreim! Kedves Fiatalok!

 

 

 

Azt látom, hogy még a keresztény fiatalok sem igazán érnek rá beszélgetni. –„Tanulni kell.”
Bezárkóztak sokan és nem mernek beszélni a problémáikról nyilván, mert sokan nem értették őket. Felvilágosítás már nem a családban történik, hanem a tévén a neten keresztül, hamis illúziókat keltve fiatalok tömegeiben, akik utána csalódnak mikor kiderül a világ nem úgy működik, mint azt a tévében látták.
Számomra mindig értek volt a másik és sosem gondolkoztam csoportosulásokban csak egyénekben. Számomra az ember az érték és nem más!
 
Sajnos azt látom, hogy a teljesítmény orientált 21. században mi magunk elfelejtkeztünk a másikról. Fontosabb a siker, mint egy jó beszélgetés. Sosincs idő már a barátokra sem. Fiatalok tömegei akarnak összejönni valakivel, hogy legyen mellettük valaki. Nyilván, mert szeretetre vágynak. Persze mindezzel nem tudnak élni, mert a kapcsolatokban nagyobb az értéke a szexnek, mint az igaz szeretetnek/ szerelemnek. Sok fiatal nézi tévét, hogy addig se legyen egyedül, de a tévéből csak az erőszak a szex és hasonlók jönnek.

 

Két hónapja volt, hogy beszélgettem egy lánnyal, aki teljesen ledöbbent mikor azt kértem tőle, hogy meséljen magáról. Azt mondta ilyen emberrel még nem találkozott, akit ez érdekelt volna. Itt tartunk ma, hogy meg sem kérdezzük a másiktól, hogy mi van veled?

 

Igen szomorúnak tartom azt, hogy mennyire elidegenültünk egymástól.
 Igen sokan menekülnek piába, buliba, szexbe stb. Sokan menekülnek, sokan keresik a boldogságot, és nem találják.

 

Nem tudom mi lesz a társadalmunkkal, de csak kérni tudom az Istent, hogy vegyük végre észre, hogy van más út.
A más út Jézus! Ő az, aki erőt ad másokhoz, aki kinyitja szemünket a másik felé, és aki segít észre vennünk az igaz értékeket. Alapvetően vele minden más. És bár valóban szomorú, hogy hova jutottunk és nyilván ebben mindenkinek felelőssége van, mégis hiszem, hogy midig lesznek olyanok, akiknek még érték a hit a család a nemzet.
Azt gondolom, hogy a fiatalokat leginkább azzal lehet megszólítani, ha mi magunk mutatunk példát nekik. Fiatalok és idősebbek egyaránt azzal a másik jobb élettel, ami után oly sokan vágyódnak. Azzal a szeretettel, amit Jézus mutatott nekünk és azzal a hittel és bátorsággal, amit az apostolok képviseltek.
Kívánom minden fialtnak, hogy merjen szembe úszni az árral, mert hihetetlenül megéri egy csodálatosan gazdag életért cserébe.

 

Isten Áldjon!

 

Ádám

 

 

 

 Köszönjük Ádám.

 

 

 

 -------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

Kedves testvérek!

 

Kérlek olvassátok szeretettel Ádám írását. Vele együtt arra kérünk Benneteket, hogy írjatok ti is, akár ide, akár a fórumba. Mondjátok el a véleményeteket. Köszönjük.

 

Gábor és Ádám

 

 

 

--------------------------------------------------------------------------------------------

 

A jó gyülekezet!

 

Azt gondolom elég nehéz kérdés.
Az, hogy milyen egy gyülekezet rajtunk tagokon áll. Persze a lelkészen is, aki leginkább képes biztosítani a közösség egységét, de mégis a gyülekezeti élet rajtunk áll. Rajtunk áll, hogy keressük-e egymást a hétköznapokon imádkozunk egymásért vagy gondolunk-e a másikra. Akkor fognak a tagok szívesen menni a gyülekezetbe, ha úgy érzik kapnak valamit, amit hétköznap nem kapnak meg. Ez részben a prédikáció az Isten igéje, de ugyanilyen fontos, hogy milyenek a tagok? Azok akik ott vannak vasárnaponként a templomban nem azért vannak ott, mert nincs jobb dolguk, hanem mert vágynak valami után.

 

Ez az Isten igéje és az az emberek szeretete.
Az Isten igéje a prédikáló lelkész felelőssége. Ebben nagyon megoszlik a hívők véleménye. Milyen a jó pap? Azt gondolom, hogy nehéz mindenkinek a saját íze szerint beszélni az Isten igéjéről éppen ezért nehéz megmondani mitől lesz jó egy vasárnapi alkalom és mitől távolodnak el a hívek. Mégis fontosnak tartom, hogy a prédikációt mindenki érezze személyesnek. Jó, ha prédikáció hangvétele egészen személyes. Sokan azzal siklanak el egy-egy prédikáció mondandója felett, hogy úgy sem rólam szólt a prédikáció.
Másik nehézség, hogy ha egy-egy alkalom túl van teologizálva. Azt gondolom a teológia egy igen fontos dolog, de számomra mindig olyan távolinak tűnik. Nem tartom célravezetőnek, ha a hívek vasárnaponként a dogmatikus tételeket hallgatják. Ettől idő után mindenkinek elmegy a kedve és kiürülnek a templomok, mert nem értik a hívek a prédikációt

 

Ugyan ilyen fontos saját részünkről beszélni. Az egyik kulcsa a gyülekezetbe járásnak, hogy érezzem szeretnek és elfogadnak. Megdöbbenek azon, hogy mi keresztények is mennyire szeretetlenek vagyunk. képtelenek vagyunk odafordulni a másik felé. Megkérdezni, hogy vagy? A másik meg mondaná, de nincs kinek. Sokszor elutasítjuk azokat, akik hozzánk jönnek. „Most nincs időm majd máskor” utána meg csodálkozunk mikor nem látjuk többé azt az embert. Mindnyájan szeretetre vágyunk, amelyet megkaphatunk a gyülekezetben, de ehhez olyan hívő férfiakra és nőkre van szükség, akik átélték a Krisztus szeretetét és ez által tudnak szeretni. képesek lemondani magukról a mások javára.

 

Nem tudunk szeretni! Ezzel küzdenek a 21. században a gyülekezetek. Azonban ha szeretetre vágyunk előbb nekünk kell szeretni. Ez pedig nehéz, de akik megtanultak szeretni ahhoz jönnek az emberek és egy hihetetlenül gazdag életet kap vissza.

 

K.Ádám

 

 

 

 Kedves Testvérek!

 

 

 

Olvasván a fenti írást megdöbbenve tapasztalom a fiatalok éleslátását, probléma érzékenységét és azt, hogy véleményüket nem rejtik véka alá. Öröm látni, hogy keresztényként mennyire szívűkön viselik Isten dolgait és mennyire igénylik az emberi kapcsolatok erősítését. Itt és most elmondom, hogy számomra nagyon hasznosak Ádám írásai, mert általuk kiformálódhat az a lelkész belőlem, aki igazán tudja szolgálni Istent és a gyülekezetet. Így kérlek mindannyiatokat, hogy írjatok, mert fontos, hogy megismerjük egymást, egymás véleményét, tapasztalatait és ténylegesen erősödjünk egymás hite által.

 

 

 

Isten áldjon Benneteket

 

 

 

Gábor testvér

 

 

 

 

 

 

 

2010.04.04.

 

 

 

 

 

Az ember sajnálattal tapasztalja, hogy az embereknek nincs mondanivalója. Ez sajnos igaz a keresztények többségére is. Úgy gondolják, hogy az a lelkészek és egyéb egyházi tisztségviselők és szolgálók feladata. A többiek feladata csak annyi, hogy elmenjen a gyülekezeti összejövetelre és végighallgassa és végigülje azt az órát, amelyet az Istennel való közösségre szán. Ezzel szemben az igazi keresztény élet és bizonyságtétel kint a világban történik a hétköznapokban. Sajnos a fiataljainknak sincs mondanivalója számunkra. Eddig egy írás érkezett be hozzám, amit közzé is tettem. Nem tudom elhinni, hogy a fiataloknak sincs mondanivalója.

 

Isten legyen velünk.

 

 

 

Gábor tetsvér

 

 

 

 

 

 

 

2010.03.13.

 

 

 

 

 

Kedves fiatal testvéreim!

 

 

 

 

 

Írjatok nekünk. Írjátok le harcaitokat, tapasztalataitokat, győzelmeiteket, Krisztusban való megtapasztalásaitokat. Hallgatással nem építitek Krisztus egyházát és ti sem tudtok úgy megerősödni a hitetekben, mint ha egymás hite által erősödnétek. Tudom, hogy sok honlap és blog van  a kereszténységről, de igyekezzünk valami újat, élőt létrehozni és ebben kérem a segítségeteket.

 

 

 

Isten áldjon benneteket

 

 

 

Gábor testvér

 

 

 

 

 

Kedves Testvéreim!

 

 

 

Hiszem, hogy Isten szolgálatában a fiataloknak fontos szerepük van. Nekünk idősebbeknek munkatársakként kell velük együtt munkálkodnunk. Segítenünk kell őket a lelki fejlődésben, mind tanáccsal, mind példamutatással. A fiatalok reménységeink kell, hogy legyenek, nem pedig vetélytársaink. Ha a fiatalok elvésznek, ha istentelen életet élnek, az elsősorban a mi hibánk, akik előttük járunk, mind korban, mind tapasztalatban. Nem elég megrökönyödnünk a fiatalok életvitelén és mutagatnunk rájuk, hanem igyekeznünk kell megérteni őket és saját életünkkel kell példát mutatnunk. Ezért szeretnék itt helyet biztosítani a fiatalok írásainak, véleményeiknek, látásaiknak. Isten áldja meg a gyermekeket és a fiatal nemzedéket.

 

Gábot testvér

 

 

 

2010.02.14. K. Ádám írása.

 

Hitünk megélése:

 

Sokan gondolják, hogy kereszténynek lenni annyit jelent mint esténként áhítatos szavakat venni szánkra és vasárnaponként elmenni a templomba. Ez így nem igaz! Kereszténynek lenni azt jelenti, mint Krisztus bélyegét viselni magunkon. Ez pedig a leghétköznapi dolgokban nyilvánul meg.
 Jézus figyelmezet bennünket:  „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki azt mondja Uram, Uram, hanem aki cselekszi az én Mennyei Atyám akaratát.” Máté 7;21
Cselekedni azt jelenti azt tesszük amit ő parancsol. Mit parancsol Jézus? Sok mindent –de most csak egyet írnék le! Ha megvizsgáljuk mit parancsolt a hitünkre nézve a következőt találjuk: tegyünk vallást őróla, mert meg van írva. „Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt azt én is megtagadom mennyi Atyám előtt.” Máté 10;32-33

 

Az baj, hogy élni szeretnénk csak azt felejtjük el, hogy Jézus kijelentette „Én vagyok az élet.” János 14;6 Az élet nem abból áll, hogy két színdarabot játszunk egyszerre. Egyet mikor vallásos perceket tartunk egyet pedig mikor az élet más szinterein vagyunk  Ha valóban életre vágysz és nem létezésre, ha valóban a boldogságot keresed és nem vágyaid kielégülését akkor kezd azzal, hogy vallást teszel Jézusról. Vallást tenni nem azt jelenti, hogy oda mész mindenkihez és elmondod hiszel krisztusban. Vallást tenni azt jelenti: „úgy élsz, hogy kérdezzenek” és felfigyeljenek az életedre, hogy másokban is megfogalmazódhasson az új élet iránti vágy.

 

K. Ádám

 

 

 

---

 

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

 

Oldal: Fiatalok írták
Úton Krisztussal - © 2008 - 2024 - irgalom.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat